Szombat van
. A buli vasárnap lesz , és nem is tudni..Most úgy érzem rosszul
döntöttem.Elmenni egy olyan fiúkkal teli helyre, ahol eddig utáltak , ráadásul
én leszek ott a számukra ismerős lány.Félek..Izgulok.. A szívem tűzszer
gyorsabban ver a szokásosnál. Még így is , hogy van még egy napom. Vissza pedig
nem mondhatom , mert akkor gyávának tartanának, és talán szóba se állnának
velem.Elég rossz helyzet..Ráadásul Lexi kiharcolta V nél. (igen addig zaklatta), hogy eljöjjön ő is szombaton. Mert ha én elmegyek , akkor ő miért ne ?
Éppen
Jiminnel chateltem . mikor Lexi bejött a szobámba, és megkérdezte, hogy melyik
ruhát vegye fel másnap. De ezt nem úgy , ahogy egy normális ember tenné.
El hülyéskedte az egészet. Látszik hogy a testvérem.. Nem hagyhattam ki , hogy
levideózzam Chiminek. Erről ő mit sem tudva. Jimin egyből kérdésekkel halmozott
el.
-Noona , ő ki?
-Gyönyörű *-*
-És hülye.. xD
Ő a húgom –
-Van húgod?:o
Van .. Ő is jön holnap. V nem mondta?-
-Mondta hogy jön mg egy csaj , de nem az , hogy a húgod.. :D
Most már tudod.. -
-Mina , mi a baj ?
Nincs semmi….-
-Ha erről van szó , akkor nem szebb nálad.
Komolyan így
gondolod?
-Persze!A gyönyörűbbnél is gyönyörűbb
vagy .<3
A Noonájának
szólított, és még szívecskét is kaptam. Bár ez a megjegyzés Lexiről szíven
ütött. Vajon jogos lenne ha féltékeny lennék?
...
Nem sokkal
később Lexi jött be , a hosszú melegítő nadrágjába , Hello Kittys pólójában ,
és a mamuszkájában. Sikítozott, ugrált, csapkodott, mint egy retardált .Azt
hittem egy újabb fangörcs, mert ő így szokott fangörcsölni ,… amit anya sokáig
nem szokott meg , mert Lexi annyira sikítozik , hogy mindig azt hitte , hogy
valami baj van … DE NEM! Úgy húsz perc után , mikor már kifáradt , és hajlandó
volt végre elmondani mi van , oda nyújtotta a telefonját felém. Először
furcsáltam , hogy ő , pont ő , aki úgy félti a telefonját , mint az életét,
miért adja nekem. Aztán a tekintetem a képernyőn ragadt. Hosszas percekig. Alig
tudtam felfogni. Jimin , az „én” Jiminem , ráírt a húgomra.Komolyan ? Miért
írna rá csak úgy?Valamit akar.
-Írj vissza
neki!-adtam a kezébe a telefont , még mindig ledermedve. Lex oda nyomott egy : Szia
^.^ -t.Eléggé
unatkozom…- írt vissza.
Tekintetünk hirtelen összeért , de én kétségbeesetten néztem , hogy már megint
milyen hülyeségre készül.Bepötyögött valamit a jó kis iPhoneba, de direkt úgy
fordította , hogy ne lássam , hogy mit ír. Miután leírta , amit le akart , a
telóját ledobta az ágyra, lezáratlanul , és befutott a szobájába , ugyanúgy ,
ahogy bejött. Akarva , agy akaratlanul , de megnéztem mit írt neki.
-Átjöhetnél…
-Valóban
? 5 perc.
Hát erre
ment ki a játék! Azt hiszi , hogy nem vagyok itthon , és átjön Lexhez. Kimentem
a konyhába,elkészítettem a zabpelyhem , és leültem az asztalfőre, hogy Jimnek
elsőre leessen , hogy a terve befuccsolt. Az az 5 perc volt életem leghosszabb
5 perce.Ideges voltam , ezért egyre gyorsabban ettem a müzlit , ezért még
párszor mernem kellett.
Csengettek.Én
tudtam hogy ő lesz az , mert a közelébe a hasam görcsbe rándul. Anya mit sem
tudva nyitott ajtót.
-Hát te fiam ?
-Átjöttem látogatóba.
-Ülj csak le.- mutatott a mellettem lévő székre. Ellenben
ő velem szembe lévő helyre ült.Kis idő múlva esett csak le , hogy miért.Lexi
nyitott ajtónál Jiminnel szembe öltözött..
-Hogy-Hogy
átjöttél?
–kérdeztem , mintha mit sem tudnék.
-A
holnapot jöttem megbeszélni veled.-Aha. Velem.Pedig Lexi is jön . Oké 1-0 ide.
Lexi
végre kitette hozzánk a hátsóját, a „holnap” szó hallatán. De nem akárhogyan jött ki.Felvett egy kis
picsa nadrágot, és egy trikót, amiből kint volt a fél melle.Láttam Chimchimen,
hogy élvezi a helyzetet.
-Le
ülhetek ?
–kérdezte a „betolakodó”. Jimin bólintott mert már meg se tudott szólalni. Az
öltözködéstől a pulzusom száma az eget verte, de amit ezután csinált…
Lexi
kedves , úgy döntött, hogy a többi szék felesleges,ezért Chimi ölébe ült, és
nyakába kapaszkodott. Jimin Lexi ajkát nézte , Lex pedig éppen a gonosz tervét
szövögette a fejében. Jimi egyre közelebb hajolt , azzal mit sem törődve hogy
ott vagyok vele szembe. Mikor elcsattant egy csók , elment az étvágyam ,
és szó szerint bedobtam a tálamat a
mosogatóba , úgy hogy az összetört. Jim erre felkapta a fejét.Felmentem a
szobámba , becsuktam az ajtót , és levettem a nadrágomat azzal a céllal , hogy
egész nap ott fogok sírni , betakarózva , egyedül.
10 perc után
párnát kellett cserélnem , mert már ázott a könnyeimtől. Valaki be nyitott .Nem szólt semmit, csak halkan betette
az ajtót, és leült az ágy szélére. Mivel a gyomrom görcsölt , már leesett ki
az.
-Chimi ide hoznád a telefonom ?
-Az nem lenne a legjobb ötlet.-húzta le a takarót a derekamig.
-Akkor megyek én. – teljesen kiment a fejemből , hogy épp egy szál bugyiba
vagyok. Szép kényelmesen oda sétáltam az íróasztalhoz , és megfordultam . Jimin
úgy nézett rám , mint nem rég Lexire.
- Mi.. Mina
-Hm?
-Gyere
ide! – nyújtotta felém a
kezét. Lassan felé indultam , míg Jim csak szemével méregetett. Éreztem puha
kezét , kezemen. Bele ültetett az ölébe, a kezemből ezzel kivette a telefonomat a kezemből. Orrunk majdhogynem
összeért , mikor a keze egyre feljebb vándorolt a combomról .Ajkunk öszsze ért.
De még hogy!
-Jimin várj!- felálltam a fiú öléből , aki azt se tudta hirtelen , hogy
hol van .
-Mi az ? – szorította meg a kezem.
-Lehet hogy csak kihasználsz.
-Én?
-Végtére
is , alig ismerlek.
-Ilyet
feltételezel rólam ? –szerencsére
alig tudta befejezni ,mert csörgött a telefonom.Tina volt az.
-Fel
kell vennem.-leültem az
ágyra , direkt olyan távolságra , hogy ne hallja.
-Sziia!
-Csáó!
-Mizu van ? Izgulsz már a holnap miatt ?
-Aha..veled?
-Nos , semmi különös, Mit csinálsz? –Jimin csak nézett , és várta már ,
hogy mikor teszem le .
Legszívesebben
soha nem tettem volna le a telefont .De
ezt fél óra után megunta , és kihúzta a wifit. És mivel Tina messengeren hívott
, megszakadt.
-Ezt most miért?
-Elég sokáig beszéltetek..
-Oh..
-Most hova mész ?
-El.
-És én mit csináljak ?
-Legyél Lexivel.
-Na ez gyerekes. –megfogta a kezem , olyan szorosan , hogy ha szerettem
volna , se tudtam , volna kiszabadulni. –figyelj. Bízz bennem . Nem csak
egy lány vagy nekem , hanem a lány. –Kedvesen kezdte el puszilgatni a nyakamat , míg a számat el
nem érte.
-Nyugi,ha ez a cél, holnap ott leszek. –húztam el a fejem . Chiminek nem
kellett sok ellet még sok ahhoz , hogy fel húzza magát , és elmenjen. Holnapi
cél: féltékennyé tenni Chimit.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése