BTS Fanfiction 3/1



           - Tina, így jó lesz? 
     - Persze! – elkapott a lelkiismeret-furdalás. Már nem az első 
       hogy egyedül hagytam anyámmal, mióta ide érkezett.
      Mikor visszaérek, mindenképp kell egy csajos hétvége!




       V a házunk előtt pár utcával megállt. Az eszéért szeretem. Most is gondolt rám. Ha a házunk előtt állt volna meg, anya kirángatott volna a kocsiból, örökös szobafogságot kaptam volna, és kínomban összejöhettem volna a plüssmackómmal. Vagy csak fogyóban van a benzin.
- Akkor jó utat. Mina, várlak haza, addig megenyhítem anyukád szívét – nyomott egy puszit az arcomra, a lehúzott ablakon keresztül.  Örülök, hogy olyan barátnőm van, mint Tina, ő akár egy hónapig is képes lenne anyámmal együtt várni engem. Úgy érzem ez becsülendő.
- Csáó, Tina – intett egyet Tae, majd be is fordult. Lelkiismeret furdalásom lett. Anya ezt sose érdemelte meg. Mindig mellette voltam, és éreztette , hogy engem jobban szeret,mint Lexit… Mostanra már kétlem. Szegény L Szerintem nem bocsájt meg L



     Már éppen az 1000. büntetést próbáltam kitalálni, amit anya rám róhat, mikor feleszméltem, hogy a reptéren vagyunk.
- Ilyen gyorsan?- kiszálltam a kocsiból, és egyből a szemembe sütött a nap, szóval felvettem a napszemüvegem.
- Eléggé belemerültél a gondolataidba…- nyomta a kezembe a csomagomat. Ez tök úgy tűnt, mintha utálna, amiért nem beszéltem vele… Mint ha nem üvöltött volna Adele a kocsiból… DE mindenesetre biztosra akartam menni. Végül is, lehet, hogy csak fáradt…
    Megragadtam az alkarját, majd kezemet lejjebb csúsztattam, és kezünket összekulcsoltam, majd jó erősen megszorítottam.
- Mi a baj? – Boci szemekkel néztem rá  ( kb. 170 cm uhh ) , bár ezt szemüvegen keresztül nem láthatta. Levette a szemüvegem, eligazított néhány tincset, és megpuszilta homlokom. Sose tudtam, hogy honnan tudom, ha egyszer megtalálom az igazit… Ajkai érintésére mindig megremeg a térdem.  Innen tudom.
- Mi lenne? Kicsit fáradt vagyok. – finoman megdörzsölte szemeit – Látod? Lefárasztottál…- röhögött fel. Én fárasztottam le?Mondjuk, lehet benne valami.. De én is álmos vagyok . A megjegyzése hallatán bele boxoltam a vállába egy picit.
- Erős vagy noona…- Megint ez a noona. Egyből elkezdett Jiminen járni az agyam.







       Felszálltunk a gépre.  Továbbra se tudtam másra gondolni. Csak hogy hol járhat, mit csinál, kivel van, vagy egyáltalán jól van –e. Hiszen kárt tehetett magában is. Várjunk… Nem is így ismertem meg. Úgy ismertem meg, hogy már vagy 5 csajon is túl van , én pedig még mindig rajta őrlődöm… Ilyen az én formám.
 - Kicsim … - simította végig a kezem V . – Csörög a telefonod. - Először a zsebemre nézett , ahol a telefon pihent , utána pedig körbe , ugyanis Selena Gomeztől zengett az egész repülő. És amint kiderült nem mindenki bírja Selenát . Ezek nem emberek !
       
   Gyorsan rápillantottam a kijelzőre. Tina az. Remélni tudom , hogy minden  rendben van ! Azonnal felvettem.
-Szia , baj van ?
- Csácsá. Nem..- a hangja elcsuklott. Tudtam . Hazudik. Túl sokat telefonáltam vele az elmúlt évben.
-Bökd ki ! – förmedtem rá.De ennek alig volt hatása , mert közel tartottam a telefont , hogy meg ne fogja egy Selena utáló , és szét ne törje a készüléket.  Meg mert még mindig figyeltek.
- Amikor beértem az utcátokba , véletlen leejtettem a táskámat. És lehajoltam érte.
-Ennyi ? Ne idegesíts ! – néztem körbe. De nem kellett volna. Így most már azt hiszik hogy bombát akarok robbantani a repülőn. Vagy csak Selena ezen a repülőn utazik.
-Még ha ennyi lenne… De nem. Mikor felemeltem a fejem , láttam , hogy Chimi közeledik. És el akartam bújni, de már késő volt mert észrevett. – gyorsan kimentem a WC-be , hogy nyugodtan beszélhessünk.
-ÚRISTEN! BÁNTOTT?
-Nem , dehogy , de követelte hogy hívjalak fel.Dumálni akar veled Mina.- Tehát nem felejtett el. pedig a suliból mindegyik csajt megkaphatná. Neki még is én kellenék ? Ész szerűbb lenne az a magyarázat, hogy csak megfenyeget , vagy elmond mindennek. De nem félek tőle. Míg V velem van. Nem felejtett el. –Vízhangzott a fejemben.- Kezdett érdekelni mit akar…
-…. MI?! CHIMI! NEM ! EZT NEM ! – tettem le sírva a telefont.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése